Válogatási elvek az idei downhill világbajnokságra!
Gacs.Peti - 2014-04-18 21:11

Minden eddiginél többet érhetnek ezúttal a válogató kvalifikáció során szerzett pontok és helyezés, ugyanis a költségtérítés, illetve annak mértéke is ettől függ, és ki ne akarna nemzeti színekben az egyik legélvezetesebbnek tartott világkupa pályán a legjobbak ellen versenyezni és hazánkat képviselni. Szeptember első hetében a norvégiai Hafjellben rendezik a 2014. évi mountainbike világbajnokságot, melyen természetesen a downhillesek is összecsapnak a zárónapon. A vb-re a magyar downhill válogatott keret maximális létszáma tíz fő, ami öt Elite Férfiból, két Elite Nőből, két Juniorból és egy Junior Nőből állhat. A legnagyobb versenyre a felnőtt férfiak mezőnyében számíthatunk, de ne szaladjunk ennyire előre. A legfontosabb, hogy öt versenyen lehet pontokat gyűjteni, amiből mindenkinek a négy legtöbb pontgyűjtése fog számítani, azaz egyet – a legrosszabbat – el lehet dobni (és el is kell), így belefér egy hiba, egy távollét, stb. Az első a 2013-as Országos Bajnokság, majd egy hónap múlva (május közepén) a maribori Európa-kupa a következő lehetőség. Ezután július 25-27. a Gravityhall Downhill és Fourcross Országos Bajnokság futama következik, mely duplaszorzósként működik a rendszerben, azaz mindenki a megszerezhető pontok dupláját kapja meg. Majd besűrűsödik a program, ugyanis rá egy hétre a Szlovák Kupasorozat legnevesebb állomásán, Jasnán lehet bizonyítani, végül egy újabb hét elteltével ismét hazai földön, a Pécs melletti Hosszúhetényben zárul a kvalifikáció. Fontos tudni, hogy csak a döntő futamok számítanak (időmérő nem), illetve, hogy minden kategóriában a legjobb magyar versenyzőhöz képest legfeljebb 20%-kal gyengébb idővel lehet csak pontot szerezni. Akinek nagyobb a lemaradása, már nem kap pontot. Továbbá mindig csakis a magyarok közötti eredmény a lényeges, tehát lehet valaki 20., de ha csak egyetlen magyar versenyző végzett előtte, akkor a másodiknak járó 160 pontot kapja meg. Az utóbbi években rendkívül kevés női indulót láthattunk sajnos, így nekik abszolút értékelésben is meg kell felelniük, ami azt jelenti, hogy legalább két olyan eredménnyel kell rendelkezniük, ahol az abszolút magyar legjobb időtől legfeljebb 40%-ra vannak. Ez személyenként értendő, ám a 40% egy igen tág sáv. A teljes és részletes szabályzat megtalálható ITT, a jelenlegi állás pedig a következő:  

Magyar versenyző top10-ben a Downhill Eb-n!
Nyúl Eszter - 2013-10-08 18:22

Változó körülmények határozták meg a 2013-as Downhill Európa-bajnokság döntőinek napját a bulgáriai Pamporovoban, ahol osztrák győzelem és minden idők legjobb magyar eredménye született Liszi Attila 10. helyezésével! A Downhill EB utolsó, mindent eldöntő napja is korai edzésekkel kezdődött… volna. Azonban vasárnapra nagyon jó időt mondtak, 14-15 fokig kúszott fel a higanyszál, így a versenyzők és a szervezők egyaránt értelmetlennek tartották a kora reggeli fagyott pályás gyakorlásokat, mivel a délutáni döntőkre a nagy olvadás miatt teljesen más pálya volt várható. Emiatt a program teljes egészében borult és délelőtt tíz helyett délig tolták ki az edzésidőt, majd fél egytől az időmérő, fél háromtól pedig a döntő futamok következtek. A délelőtt minden egyes percét ki is használták a riderek, mert napok óta csak akkorra lett igazán gyors a pálya, így végre élvezhették is a bicózást, nem a jéggel való küzdelem kötötte le őket. A magyarok közül kategóriájának megfelelően mindkét körben Bereczki Viki szerepelt elsőnek, de sajnos mindkettőben esett egyet és súlyos másodperceket veszítve végül a 6. helyen végzett. Nem sokáig élvezhette a pihenést a futamok után, mert alig ért le a pályáról, mikor jöttek érte a doppingellenőrök. Szúrópróbaszerűen esett rá a választásuk, de mivel a bolgárok nem voltak a helyzet magaslatán, Viki órákkal később került elő újra, mikor már a versenynek is vége volt. A női kategóriában 2011 és 2012 világbajnokai taroltak mind az időmérőn, mind a döntőben. A francia Emmeline Ragot lett 2013 Európa bajnoka, honfitársa, Morgane Charre pedig a második. A junioroknál olasz dominanciát hozott az EB, azonban a papírforma borult közöttük, ugyanis a világkupa összetett győztes Steve Smith csapattársa, Gianluca Vernassa másfél másodperccel alulmaradt Francesco Colombo-val szemben. A harmadik a szlovén Jure Zabjek lett. Többszörösen is izgalmas futamokat hozott az idei Európa-bajnokság. Az egyik fő ok az, hogy bajnoki cím csatájáról beszélünk, ami a kerékpársportban egyetlen versenyen, azaz egyetlen futamon dől el az évben. Tehát mindenki a maximumot próbálja nyújtani, taktikázásnak nincs helye. A másik ok már sokkal rendkívülibb, ugyanis az egész hétvégén fagyott, havas pályán mentek az edzések és ez még az időmérőn is érezhető volt, de a döntőben viszont már szinte teljes egészében olvadt, saras és néhol száraz volt. Itt tehát kicsit visszajött a taktikázás, hogy ki próbál alkalmazkodni az új körülményekhez és ki marad az addig begyakoroltnál és nem húz ismeretlenül újat a döntőre. Az időmérő olvadozó talaján az osztrák Markus Pekoll volt a leggyorsabb, a második helyre pedig a szlovák Martin Knapec gurult be, aki az egész hétvége során nagyon meggyőzően közlekedett a pályán. A magyarok közül Liszi Attila az előkelő 6. helyen végzett az első futamon, Keresztes Péter a 19., Szabó NF Endre pedig a 22. A srácok közül csak Bandi választotta a rizikósabbat, miszerint az időmérő után búcsút mondott az átmeneti Muddy Mary gumiknak és a mindent eldöntő futamra feltette a sáros talajra való Dirty Dan-eket. Sokakat megtréfált a gyorsan olvadó pálya, így szinte alig volt valaki, aki hiba nélkül érkezett a célba. Az időmérőn bakizók ülhettek a hot-seat-ben, közülük először sokat a cseh Jakub Riha, majd a 11 évvel ezelőtti Európa bajnok Filip Polc egészen az utolsó kilenc versenyzőig. Az első magyar férfi színre lépő Szabó NF Endre volt a frissen felrakott sárgumikon. Egy közepesnek mondható hiba ellenére is hét másodpercet javított az idején, így az őt követő jó pár versenyző csak mögé tudott beérkezni, köztük Keresztes Peti is, aki bár a körét jobbnak érezte az első futaménál, de a változó körülmények miatt az óra mást mutatott. Két másodpercet rontott, amitől nagyon csalódott lett, de a 23. helyével semmi szégyenkezni valója nincsen, sőt! NF Bandi a 18. helyezésig jutott, és ahogy úgymond titkon vártuk, a sok téli versengés meghozta a gyümölcsét. Liszi Attila a döntőre is aláírta volna az időmérős 6. helyét, azonban sajnos hibázott és visszacsúszott a 10. helyre, ami Európa-bajnokságon az eddigi legjobb magyar helyezés, hasonlóan a két héttel ezelőtti leogangi VK-futamon nyújtott alakításához. „Még reggel lecseréltem a pedálomat, mert a pálya eddigi tapasztalataiból ítélve nem lehetett biztosan tudni, hogy hol jeges és hol nem. Biztonságosabbnak tartottam a taposó pedált, ami az edzések során be is bizonyosodott, mert számtalan alkalommal csúsztam meg a biciklivel és kellett trappolnom a földön.” – kezdte nyilatkozatát a magyar bajnok. – „Az időmérő futamomban egy laza körrel sikerült a 6. helyre kvalifikálnom magam, de sok nálam gyorsabb versenyző hibázott akkor, ennek következményeként tudtam, hogy a döntő végére hátrébb fogok kerülni, de a saját időmön mindenképp javítani szerettem volna. A döntő futamban viszont hibáztam jópárat, ami miatt sajnos 2 mp-vel rosszabbat jöttem, de még így is sikerült bekerülnöm a Top10-be. Az Eb-n eddig ez a legjobb elért magyar eredmény, amire nagyon büszke vagyok, merthogy sikerült megint valami maradandót alkotnom, nem is lehetne ennél szebb zárása a szezonomnak.” Az európai porondon idén remeklő Miran Vauh (a szlovén rider lett a 2013-as iXS Európa Kupa sorozat összetett győztese) az Eb-n is megmutatta a foga fehérjét, ugyanis a dobogó harmadik fokára állhatott fel, kevesebb mint öt tizeddel lemaradva a második helyezettől. Az ezüstérmet azonban nem Martin Knapec, hanem egy másik országos bajnok vehette át, az osztrák Manuel Gruber. Knapec ugyanis a futamában elesett, így a legjobb szlovák rider Filip Polc lett a 6. helyen. A kontinentális bajnoki címért vívott küzdelmet rajt-cél győzelemmel Markus Pekoll nyerte, magabiztos versenyzéssel. Elmondása szerint egy tökéletes, hiba nélküli kört sikerült összeraknia, amivel egy kicsit még növelni is tudta az előnyét. Meglepő egybecsengés alakult ki az Eb-n, mindegyik kategória első két helyén azonos ország béli versenyző végzett: a nőknél franciák, a junioroknál olaszok, a felnőtt férfiaknál pedig osztrákok. Ezen kívül a maradék három bronzéremből kettőt a szlovének vihettek haza, míg egy bronzérem jutott a házigazda bolgároknak is a női kategóriában. Az időjárási viszontagságok ellenére (talán a hatására is) nagyon jó hangulatban telt az öreg kontinens downhill bajnoksága, főleg, hogy minekünk is jutott sikerélmény rendesen, top 10 Eb-n és további szép eredmények! Ahogy Attila mondta, nem is lehetne ennél szebb zárása a nemzetközi versenyszezonnak! Videó a döntők napjáról:   Fotóalbum vasárnapról. A Downhill Európa-bajnokság többi napjának hírei: előzetes csütörtök péntek szombat További információk a LiMiT Racing Team Facebook oldalán. SportKlub híradó:    

A magyarok építették át a Downhill EB nyomvonalát
Nyúl Eszter - 2013-10-06 01:10

Szerencsére ma már jó idő volt a pamporovoi Downhill EB-n, szikrázó napsütésre ébredtünk és nulla felhő volt az égen. Ma már korán reggel kezdődtek az edzések, de olyan hideg volt még, hogy szó szerint ropogott a pálya. Később már érezhető volt a napsütés áldásos hatása, bár igazából csak a nyílt szakaszokon volt ennek jelentősége, a többi, erdőben futó nyom továbbra is csúszott és a jég rendre szedte áldozatait. A legkirívóbban egy meredek, gyökeres részen tapasztalhattuk meg ezt a jelenséget, ahol húszból tizenkilencen biztosan elcsúsztak a pályán. Ott mindenki meg is állt, a fél mezőny azon matekolt, hogy lehetne a legolcsóbban megúszni azt a szakaszt. Közel másfél-két órán keresztül ment az agyalás, mikor is megjelentek a pályaépítők néhány ásóval és kapával, hogy végre egy használható nyomot kanyarítsanak a versenyzők számára. Ezt persze nem könnyen találták el ők sem, így a magyar DH OB pálya építésében is jeleskedő válogatottunk segített nekik kialakítani az optimális nyomokat. Tény, ami tény: ezt követően már nem nagyon lehetett arra eséseket látni. Rendre jöttek a pályán a menetrendszerinti nemzeti „vonatok”, minden ország versenyzői egy kupacban bringáztak le a hegyről. A legjobbak között csak néhány nevet említve, a mezőnyben találkozhatunk a szlovák Filip Polccal, aki 2002-ben már magáénak tudhatta az Európa-bajnoki címet, majd néhány évet kihagyva idén újra csatasorba állt és jó esélyekkel indul a hétvégi trófeáért. A pályán megállás nélkül rótta a köröket az ifjú brit tehetség, Matt Stuttard, aki mostanában a világkupákon jobbnál jobb helyeken kvalifikálja magát a döntőkbe. Az élmezőnyben várható az osztrák Boris Tetzlaff érkezése is, csak úgy, ahogy Martin Knapec vagy Lukas Splichal is. Reméljük természetesen, hogy köztük fog végezni a mi regnáló bajnokunk, Liszi Attila is, aki a mai edzés folyamán szintén néhányszor közelebbről is megvizsgálta a pálya jegét. Szerencsére komolyabb sérülést nem szedett össze és a bringája is megúszta pár kisebb karcolással. „Ma bepótoltam az egész éves esési kvótámat, megszámolni se tudom, hányszor estem ma el. Legtöbbször csak elmászott a bicikli eleje, ennek következtében a földre kerültem, de volt kettő nagyobb esésem is, ami látható nyomot hagyott rajtam és elkísérnek majd az elkövetkezendő napokban. Sajnos nem lehet önfeledten élvezni a biciklizést, mivel jópár kanyarban tükörjég van. Mire oda kerülnék, hogy végre élvezzem a száguldást, tuti jön egy jéggel bélelt kanyar, ahol vissza kell venni a tempót és elveszik a robbanékonyság.” – összegezte véleményét Ati. A lányok mezőnyével tegnap szinte nem is találkoztunk, ma azonban már szembenéztek a rideg valósággal, hogy a pálya állaga nem lesz jobb se ma, se holnap. Ők sem maradtak ki a szórásból és megszenvedték a téliesített dh pályát. A lista elején mindjárt a francia származású Emmeline Ragot-ot találjuk, aki két hete zsebelte be legfrissebb aranyát a leogangi VK-futam győzelmével. Szinte össze vannak nőve a honfitársával, Morgane Charre-ral, aki a fent említett jeges-gyökeres szakaszon egy hatalmasat perecelt. Magyar érdekeltség is van a lányok között, hiszen a legjobb magyar női versenyző, Bereczki Viki is rajthoz áll a hétvégén. Nem igazán barátja ez a téli verzió, de Viki azt ígérte, hogy legyőzi az elemeket és nem adja fel a küzdelmet. Holnap már elérkezünk a döntők napjához. Reggel ismét korán lesz az edzés, majd 11-től kezdetét veszi az időmérő, majd délután a döntő futam. Nagyon sok fog azon múlni, hogy ki tud egy kör alatt a lehető legjobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ugyanis 10 órakor még a kemény mínuszokban lesz vége az edzéseknek, az időmérők után pedig 15 órakor indulnak a döntők, ami várhatóan már egy délutáni felengedésben lévő talajon lesz. Időjárás tekintetében jól állunk, elvileg holnap is megállíthatatlanul fog sütni a nap. Bár ez már nem meglepő azok után, amit ma hallottunk, mert állítólag itt Pamporovoban a téli szezonban 120 napos nap van és nagyon ritkán van olyan idő, amit mi kaptunk érkezésünkkor. Videó a pénteki napról:   Fotóalbum a pénteki napról. További információk a LiMiT Racing Team Facebook oldalán.

Jégtánc a DH Eb-n – videó
Nyúl Eszter - 2013-10-05 00:41

Egészen különleges látványt nyújtott a reggeli havas DH pálya a Bulgária déli részén megrendezésre kerülő idei Downhill EB helyszínén. Ez adja meg az év utolsó versenyének a savát-borsát, mert itt már nem olyan élesek a versenyzők közötti ellentétek, mert a jeges pálya összehozza a mezőnyt és inkább egymásnak segítenek a lejutásban, így egy baráti EB-vel zárhatjuk az évet. Tegnap még szigorúan csak gyalogos pályajárásról szólt a nap, de ma már bringára is ülhettek a déhások. Nem volt persze könnyű pillanat, mikor kora reggel -6 fokban legurultak a jeges pályán. De ez csak az egyik oka annak, hogy a riderek többsége csak jóval később került elő, ahogy a hőmérő higanyszála kúszott felfelé. A hidegben ugyanis a bringában lévő kenőolajok és hidraulika folyadékok az alacsony hőmérséklet hatására megdermedtek és közel sem úgy viselkedtek a biciklik, mint normálisan. Napközben már plusz 3-4 fokra is felemelkedett a hőmérséklet, de ez a pályán nem segített, mert kb. 90%-át nem is érte a nap. A szervezők ezért más opciót kerestek a csúszásmentesítésre és elkezdték sózni, ami DH versenyeken meglehetősen szokatlan élménynek számít. Néhány részen sárossá változott a pálya, kicsit gyorsultak is rajta a versenyzők, de azért óvatosnak kellett maradni, mert a saras részek között is megbújt a jég és így is mindenki behúzhatott mára minimum egy esést. Így jártak a mi srácaink is, közülük Szabó NF Bandi hozta a legnagyobb esést egy igencsak technikás, meredek részen. „Van a pályán egy borzasztóan meredek és veszélyes szakasz, ahol már egész magabiztosan el tudtam menni. Azonban az egyik körben elrontottam és egy hatalmasat estem, pár másodpercig tartott, mire felfogtam, hogy hogy kerültem oda és mikor feltápászkodtam és mentem volna tovább, kiderült, hogy akkorát estem, hogy a bringám méterekkel fölöttem állt meg, ennek ellenére nekem viszont semmi bajom nem lett” – kottázta Bandi a tökéletes esés mikéntjét. – „Na ez után két kanyarral később egy igazi jeges kanyarban szintén elestem, de szinte csak elfektettem a bringát, nem volt egyáltalán vészes… na annak a nyomait még magamon hordom, mert a csípőm találkozott a pályán egy kis tuskóval.” Liszi Attila és Keresztes Peti szinte összenőttek mára, együtt bringáztak, együtt chilleltek, majd végül jól meghúzták a nap végét. A körülmények ellenére iszonyú jót bicajoztak és egy remek fejkamerás felvételt is összehoztak a pályáról:   Gumikérdés nem jött elő ma, hiszen a jeges pályán gyakorlatilag teljesen mindegy, milyen gumit tesznek fel, amíg a szöges változat szóba sem jöhet. Mikor letelt az edzésidő, Ati és Peti voltak, akik utoljára lejöttek a pályáról és ki is használták az időt, végighülyülték a kört, amit Bedécs kolléga kamerája meg is örökített az utókornak. „A reggelünkhöz és az edzésidőhöz képest meglepően sokat és jót tudtunk bringázni, bár a talaj nem volt túl hétköznapi. Lényegében vagy kicsit megolvadt, fagyott talaj volt, vagy pedig tükrösre kikopott jeges ívek. Éppen ezért az edzés nem kapott túl nagy komolyságot, rengeteget estünk-keltünk Atival. Legnagyobb örömünkre kisütött a nap az edzés felén, egy réteg ruha le… megváltás volt. Nap végére pedig jót hülyültünk.” – mesélték a srácok utólag. Holnap már komolyabbra fordul a dolog, de amilyen korán indul a nap, olyan korán be is fejeződik, mert 08:30-kor már edzés van, azonban 13 órakor levonulnak a DH-sok a pályáról, ugyanis a fourcrossosok lesznek a főszereplők. A reggeli mínuszok után már 8-10 fokot ígérnek szombat délutánra, ami ha igaz lesz, megszépíti majd ezt a hétvégét. Videó a pénteki napról:   Fotóalbum a pénteki napról. További információk a LiMiT Racing Team Facebook oldalán.

Downhill Európa-bajnokság fagyban, hóban – VIDEÓVAL!
Nyúl Eszter - 2013-10-03 21:56

Mindenki arcára kiült a döbbenet, mikor megérkeztünk az idei Downhill Európa-bajnokság helyszínére, a bulgáriai Pamporovoba. Elérve az 1000 m feletti magasságot, a szitáló esőt felváltotta az egyre sűrűbb hóesés, majd mire felértünk 1300 méterre, már összefüggő hótakaró borított mindent. Hidegre számítottunk, de hóra nem. Ha pedig a kettő együtt jár, nem egy leányálom a hegyen bringázni, avagy EB-n helytállni. De ha már ez jutott, ezt fogjuk szeretni. A nevezés után a magyar válogatott csapat megindult, hogy felmérje a havas pályát. Persze hatalmas hócsatába fulladt a kezdeményezés, így kissé elnyúlt a pályabejárás. A pályáról nagyrészt lelapátolták a szervezők a havat, a többit meg az EB résztvevői taposták le, így egész eredményesen telt a nyomvonalak gyalogos megismerése. Több ismerős és híres arccal is összefutottunk a bejárás során, köztük egy korábbi Európa Bajnokkal, Filip Polccal, akivel egy-két szakaszt tüzetesen át is beszéltünk. A hó nyújtotta extrém körülményeknek köszönhetően még családiasabb lett a hangulat a versenyzők között, és mindenki nagyon kiváncsian várja az edzések megkezdését, amire pénteken sor is kerül. Külön szépsége, hogy valahol most mindenki kezdőnek számít, hiszen ilyen rangú esemény hóban nem egy mindennapos dolog. Elvileg péntek reggelig eláll a hóesés, ennek örömére kapunk egy -9 fokot hajnalra és napi maximumra akár már 0 fokot is! Micsoda öröm! :) A regnáló magyar bajnok Liszi Attila két didergés között a következőt mondta a helyzetről: “Bicajoztam már többször is hóban és magával a hóval még nem is lenne probléma, de a csípős hidegtől és a menetszéltől megfagy kezem-lábam és ez visszavesz a teljesítményemből.” Ezen kívül még a fagyott talaj jelenthet problémákat, ami szinte felmérhetetlenül csúszik vagy sem a beledermedt víztől. Szerencsére tapasztalatban nincs hiány a srácoknál és reméljük az elmúlt hét év telein a rengeteg versengés hóban, fagyban, jégen meghozza a gyümölcsét. Azt persze sose gondoltuk, hogy ez egyszer EB-n fog kelleni :). Na de majd egy pár dolog eldől pénteken, mikor már élesben is megindul a menet. Videó a pályabejárásról:   Fotóalbum a pályabejárásról itt. További információk a LiMiT Racing Team Facebook oldalán.

Downhill Európa-bajnokság a hétvégén
Nyúl Eszter - 2013-10-02 10:30

Október első hétvégéjén kerül megrendezésre a downhillesek 2013-as Európa-bajnoksága, a bulgáriai Pamporovoban. Négyfős magyar válogatott képviseli hazánkat a kontinentális megmérettetésen. A szezonnak igencsak a végére került az EB, ám ha azt nézzük, hogy Bulgáriában lesz, és annak is a déli részén, a görög határ mellett, akkor már nem is tűnik annyira fagyosnak a dolog. Vagy mégis? Na erről majd kicsit később… A helyszín tehát a bolgár-görög határ mellett található, bőven 2000 méter feletti hegyek között, a Pamporovo síhelyen. A versenykiírás közzététele óta tüzetesen utánanéztünk az adott régiónak és úgy általában a bolgár DH-s viszonyoknak. Meglepő, hogy mennyire fejlett sí- és bikeparkjaik vannak, és hogy milyen dinamikusan lépdelnek előre a sport terén. Na majd most meglátjuk, hogy igazak-e a mondák és a csalogató fényképek, videók. Eredetileg egy közel 700 m szintkülönbséggel bíró pályáról volt szó, amit 6 perces futamidőre lehetett becsülni, ám az elmúlt hónapban a nyomvonal alsó felét elvetették, így lett végül 1850 méter hosszú és közel 300 m szintű. Ez nem mondható túl soknak, de mégsem egy dombról van szó, ugyanis a rajt 1926 méter tengerszint feletti magasságból lesz. Magyar színekben négy ridernek szoríthatunk a hétvégén, a felnőtt férfiak mezőnyében Liszi Attilának, Keresztes Péternek és Szabó NF Endrének. Nagy örömünkre a nők között is érdekeltek leszünk, ugyanis a negyedik válogatott tag Bereczki Viktória, aki egyenesen Olaszországból érkezik a versenyre. Ahogy a pályában, úgy a magyar keretben is történt változás, mivel lett volna egy junior pilótánk is, Ettingshausen Máté. Azonban a leogangi világkupán összegyűjtött sérülései miatt sajnos ki kell hagynia az EB-t is. Visszatérve a fent említett fagyoskodásra, az a marha nagy helyzet, hogy mégis az lesz, nem is kicsit. A hét elején arrafelé egy cudar hideg váltotta fel a 25 fok körüli utónyári időt, és némelyik hajnalunkra még -8 fokot is mondanak… lentre. Gond egy szál se, ruha van, kenőanyag van, egész nyugodtak lehetünk, így is Európa bajnokot avatnak majd a hétvégén. Ráadásul nem is csak downhillben, mivel a DH mellett fourcross EB-t is rendeznek a bolgárok. Perceken belül útnak ered a magyar alakulat Bulgária felé, igyekszünk minden napról beszámolni, mind írott, mind képi és mozgóképi formában. Szurkoljatok a srácoknak! További információk a LiMiT Racing Team Facebook oldalán.

Steve Smith mindent vitt a leogangi DH világkupán!
Nyúl Eszter - 2013-09-24 18:34

Szó szerint a legeslegutolsó pillanatig lélegzetvisszafojtva várta a tömeg Leogangban, hogy merre billen a mérleg a világkupa-sorozat utolsó összecsapásán, hiszen még a szombati kvalifikáció után is fordult az állás, de így is csupán három pontnyi különbség volt a két nagy esélyes, Steve Smith és Gee Atherton között. De még ez a nagy pillanat is kicsit eltörpült számunkra, mert mi Liszi Attiláért szurkoltunk, aki eddig első és egyetlen magyarként élhette meg, hogy bejutott a világkupa top80-as döntőjébe és a világ élmezőnyében versenyezhetett. Aki nem tette még, mindenképp látogasson el egy downhill világversenyre, mert ami ott folyik, az összehasonlíthatatlan bármivel, amit mi magyarok DH-nak hívunk. Fényévnyi dimenziók választják el kis hazánkat – elsősorban természeti és infrastrukturális, illetve több más – adottságai miatt eme szakág ilyen kaliberű műveléséhez, elfogadásához, szervezéséhez, illetve egyáltalán az alapjainak megszilárdításához. És éppen ezek az okok, amiért ilyen nagy dolog ez számunkra, hogy egy magyar srác is világkupa-döntős lehetett. Liszi Attila régi álma volt ez és szerdán úgy indult útnak a leogangi világkupára, hogy talán most sikerülhet, amitől tavaly 19 hely választotta el: „Az utóbbi hónapokban az életem nagy változásokon ment keresztül, ennek köszönhetően a versenyzéshez való hozzáállásom nagyban különbözik az év elejeitől. Azt tudtam, hogy ezen a pályán van a legnagyobb esélyem kvalifikálni, mivel az előző versenyeken is jó eredményeket értem el, amiket itt rendeztek. – kezdte beszámolóját a DH idei magyar bajnoka. – Már az edzések során jó tempót tudtam menni és a már jól ismert nyomvonalakat használtam, amik a selejtezőben is beváltak és ennek eredményeként sikerült bejutnom a döntőbe. A pályába három lényeges módosítás került be, amelyeknél inkább a biztonságos nyomvonalakat kerestem. Tüdőből és izomból jól bírtam a kvalifikációt, de a kezeim a két nagy famandinernél elfogytak, onnantól kezdve biztonságos üzemmódban közlekedtem, ezzel próbálva kiküszöbölni az esetleges hibákat. A célba érkezésem után a nagy hévben nem néztem meg pontosan az időmet és a helyezésemet, és a jelenlévők közül sem tudták megmondani, hogy mennyit jöttem és hányadik vagyok jelenleg. Ezért aztán egészen a kvalifikáció végéig ment az izgulás, mivel nem tudtuk az eredményt és meg kellett várni, amíg az utolsó rider is leér. Utána indultak csak el a kvalifikációs lista helyezései a kivetítőn, amit már visszafojtott lélegzettel vártunk… Mikor megláttam, hogy 62. helyen végeztem a selejtezőben, akkor leírhatatlan érzést éreztem, amit most sem tudok szavakkal kifejezni… a sok-sok évnyi biciklizés, edzés és izzadság végre meghozta gyümölcsét.” Vasárnap az előző napi esős, nyálkás idő után végre kiderült az ég és világkupához méltó, gyönyörű, napsütéses, koraőszi időjárás köszöntötte azt a többezer embert, akik már reggel óta folyamatosan szállingóztak fel a hegyre, hogy elfoglalják a számukra leglátványosabbnak tartott pontot a pálya mentén. Bár hosszú is a pálya és néhány részen szinte járhatatlanul meredek, mégis könnyű volt mellette közlekedni: a kritikusabb részeken lépcső kiépítésével igazán nézőbaráttá varázsolták a leogangi pályát. Ugyanígy, külön „folyosót” szalagoztak ki a média képviselőinek is, amiért hálásak is voltunk, hiszen a tömegtől képtelenség lett volna minőségi képi emlékeket alkotni az utókor számára. A pálya mellett ugyan megszaporodtak a nézők, azonban az előző napok sűrű forgalmát megszokva már szinte kihaltnak tűnt a pálya a délelőtti edzések folyamán, ahogy a kvalifikációval megritkították a mezőnyt. A látvány élvezeti értéke azért persze így sem csökkent, mert még én is szájtátva bámultam a világ legjobbjait, ahogy megoldottak olyan helyzeteket, ahol én kötéllel sem másznék le… ennyit a dimenziókról… :) Liszi Attila végre személyesen élhette át, hogy együtt bringázhat a legjobbak között. „Az edzések során találkoztam számos profi bicajossal, fura volt a nagyfiúkkal spanolni és bicajozni a pályán, akiket eddig csak képernyőn láthattam a döntőben. Pacsiztunk, köszöntünk egymásnak, és a pályán is olyanok voltunk, mint egy kis család, folyamatosan figyeltünk egymásra és próbáltuk ellesni egymástól a kicsi, de annál lényegesebb trükköket.” – nyilatkozta Ati az edzésekről. Mindeközben Zámbó Dávidot és Keresztes Petit – akik számára a szombattal sajnos végetért a világkupa – szintén alig lehetett szemmel követni, mert egész nap a hegyen rótták a köröket más DH-nyomvonalakon. Ők a 148. és a 152. helyen végeztek a kvalifikáción, de szerencsére nem törte le őket, sőt, úgy kellett leszedni őket a bringáról vasárnap délután 15 órakor, mikor megkezdődött a férfi döntő. Előtte persze a Juniorok és a Nők mérték össze tehetségüket, ezzel kezdetét vette már 12:30-tól a döntők sora. A Junioroknál nagyon nemzetközi lett a dobogó, a francia Loris Vergier 1,153 mp-cel maradt le az élen végzett svájci Noel Niederberger mögött, azonban ezzel nem tudták elvenni tőle a világkupa összetett trófeáját. A harmadik helyen a brit Michael Jones végzett egy hangyányi különbséggel, aki csupán egy tizedmásodpercet kapott a svájcitól. A Nők mezőnyében kiszámíthatóbb volt az eredmény, főleg, ami az összetett állást illeti. Azonban annak ellenére, hogy mindenki Rachel Atherton győzelmét várta az utolsó fordulón, Emmeline Ragot fél másodpercet adott a brit hölgynek és 4,8 mp-t a harmadik Manon Carpenternek. Az Atherton testvérek ezzel egy világkupa összetett első helyezést már el is könyvelhettek, a másodikért még sokat izgulhattak, mert Gee Atherton döntő körére csak késő délután került sor. Ha eddig tele volt a környék szurkolókkal, akkor a férfiak mezőnyére összegyűlt nézősereget nehéz jellemezni. Liszi Attilát korábbi csapatfőnöke, Gács Peti kísérte fel a rajtba háromnegyed órával Ati rajtideje előtt. Ilyenkor elengedhetetlen a görgőzés, a testet be kell melegíteni, így fokozható a szervezet fizikai hatékonysága, amit a döntő körben maximálisan ki lehet és ki is kell használni. Mi a célban vártuk a magyar bajnokot, aki 15:18 perckor annak rendje és módja szerint el is rajtolt. Látszólag sima útja volt lefelé, mi tökéletes célbaérést láttunk tőle, amivel végül a 71. helyen sikerült befejeznie a leogangi VK-futamot. Ő viszont így emlékszik vissza a döntős körére: „Szombat este már sokkal nyugodtabban aludtam, mert a vasárnap számomra – alakuljon akárhogyan is – ajándék volt. Nem vártam el magamtól semmi különöset, csak szerettem volna hibák és esés nélkül leérni a döntőben. Nem mondom, hogy nem izgultam előtte, de számomra szombaton volt az igazi harc. Vasárnapra begyakoroltam a kockázatosabb nyomokat, ahol a profik is közlekedtek. Ezeket sikeresen is kiviteleztem a futamomban, egy kivételével, ahol megcsúsztam egy nedves gyökéren. Sok idő ugyan nem ment el vele, de kizökkentem a ritmusból, viszont a Kántor Mikinek ígért […]